József Attila

Címke: József Attila

2018-08-14

Gyöngy a csillag

József Attila: Gyöngy Gyöngy a csillag, úgy ragyog, gyöngyszilánkokként potyog, mint a szőllő, fürtösen, s mint a vízcsepp, hűvösen. Halovány bár a göröngy, ő is csámpás barna gyöngy; a barázdák fölfüzik a bús földet díszitik. Kezed csillag énnekem gyenge csillag fejemen. Vaskos göröngy a kezem, ott porlad a...

Olvass tovább

Nincs hozzászólás

2018-08-09

Nyári délután

József Attila: Nyári délután Cseveg az olló. Néne nyesi a pázsitot, guggol. Hátulról nézve is látni, ásitott. Rádió nyüzsög. Szárnyak dongnak az üvegen. Lágy szellők táncot járnak a puha füveken. Az idő semmit játszik, langy tócsa most, megállt. Hogy elleng, abból látszik, hogy remeg a virág. Én sem tudom már...

Olvass tovább

Nincs hozzászólás

2018-04-10

A Dunánál

JÓZSEF ATTILA: A DUNÁNÁL 1 A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. Mint az izmok, ha dolgozik az ember, reszel, kalapál, vályogot vet, ás, úgy pattant, úgy feszült,...

Olvass tovább

Nincs hozzászólás

2018-01-06

A Dunánál

A DUNÁNÁL 1 A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. Mint az izmok, ha dolgozik az ember, reszel, kalapál, vályogot vet, ás, úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett...

Olvass tovább

Nincs hozzászólás

2017-11-15

Tél

József Attila: Tél Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. Ráhányni mindent, ami antik, ócska, Csorbát, töröttet s ami új, meg ép, Gyermekjátékot, - ó, boldog fogócska! - S rászórni szórva mindent, ami szép. Dalolna forró láng az égig róla S kezén fogná mindenki földiét. Valami nagy-nagy tüzet kéne...

Olvass tovább

Nincs hozzászólás

2017-11-07

Kész a leltár

József Attila: Kész a leltár Magamban bíztam eleitől fogva - ha semmije sincs, nem is kerül sokba ez az embernek. Semmiképp se többe, mint az állatnak, mely elhull örökre. Ha féltem is, a helyemet megálltam - születtem, elvegyültem és kiváltam. Meg is fizettem, kinek ahogy mérte, ki ingyen adott, azt szerettem érte. Asszony ha játszott...

Olvass tovább

Nincs hozzászólás