Címke: magyar irodalom

2021-03-28
1 Mert elhagyatnak akkor mindenek. Külön kerül az egeké, s örökre a világvégi esett földeké, s megint külön a kutyaólak csöndje. A levegőben menekvő madárhad. És látni fogjuk a kelő napot, mint tébolyult pupilla néma és mint figyelő vadállat, oly nyugodt. De virrasztván a számkivettetésben, mert nem alhatom akkor...
Nincs hozzászólás
2020-09-20
Kövesd Facebook oldalunkat: szepitokmagazin Testvéroldalunk: eletszepitok.hu Instagram...
Nincs hozzászólás
2020-09-20
Kövesd Facebook oldalunkat: szepitokmagazin Testvéroldalunk: eletszepitok.hu Instagram...
Nincs hozzászólás
2019-10-20
Paul Verlaine (Tóth Árpád fordítása) Ősz húrja zsong, Jajong, busong A tájon, S ont monoton Bút konokon És fájón. S én csüggeteg, Halvány beteg, Míg éjfél Kong, csak sirok, S elém a sok Tűnt kéj kél. Óh, múlni már, Ősz! hullni már Eresszél! Mint holt  avart, Mit felkavart A rossz...
Nincs hozzászólás
2019-07-15
Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal a réten át; azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni se mertem, félve,...
Nincs hozzászólás
2019-03-11
Kövesd Facebook oldalunkat: szepitokmagazin Testvéroldalunk: eletszepitok.hu Instagram...
Nincs hozzászólás

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás