Címke: magyar irodalom

2018-10-08
NAGY LÁSZLÓ: DIÓVERÉS Elsuhogott az a füttyös sárgarigó délre. Sárgul az árva diófa zöld terebélye. Levelek lengnek, akár a színarany rigó-szárnyak, elszállnak ők is a szélben puszta határnak. Áll a diófa, és érett kincsei válnak tőle: szellő ha bántja az ágat, buknak a földre. Szaporább kopogás, csörgés támad, ha...
Nincs hozzászólás
2018-09-29
Kányádi Sándor: Valami készül Elszállt a fecske, üres a fészke, de mintha most is itt ficserészne, úgy kél a nap, és úgy jön az este, mintha még nálunk volna a fecske. Még egyelőre minden a régi, bár a szúnyog már bőrét nem félti, és a szellő is be-beáll szélnek, fákon a lombok remegnek, félnek. Valami titkon, valami...
Nincs hozzászólás
2018-09-23
Ady Endre Párisban járt az Ősz Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok. Füstösek, furcsák, búsak, bíborak Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és sugott valamit, Szent Mihály útja...
Nincs hozzászólás
2018-09-20
Ratkó József Egy ágyon, egy kenyéren Egy ágyon, egy kenyéren, szemünkbe hulló fényben, tétovázó sötétben, szerelem fenyvesében. Egy földön, egy hazában, égve egyforma lázban, hidegben, nyári lángban, egyforma szó a szánkban. Torkot fájdító perben, tanúként egymás ellen, homlokod melegében, homlokom melegében. Zárva...
Nincs hozzászólás
2018-09-18
Reményik Sándor: A legizgatóbb film Ha egyszer minden láthatóvá lenne, Ha filmre vetődnék minden titok, Minden, mi huszonnégy óra alatt Egy ember lelkén általkavarog: A tisztátlanság minden ördöge, A bűn-csírák, a kárhozat-magok, - Akkor látnók csak, mily sötét az ember, Milyen feketén lángoló szurok. De akkor látnók csak, mily...
Nincs hozzászólás
2018-09-11
Weöres Sándor: Hat vers ŐSZI MELÓDIA Hüvös és öreg az este. Remeg a venyige teste. Elhull a szüreti ének. Kuckóba bujnak a vének. Ködben a templom dombja, villog a torony gombja, gyors záporok sötéten szaladnak át a réten. Elhull a nyári ének, elbujnak már a vének, hüvös az árny, az este, csörög a cserje teste. Az ember...
Nincs hozzászólás

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás