Nagy László

Címke: Nagy László

2018-10-08

„Meg kell maradnunk jónak..."

NAGY LÁSZLÓ: DIÓVERÉS Elsuhogott az a füttyös sárgarigó délre. Sárgul az árva diófa zöld terebélye. Levelek lengnek, akár a színarany rigó-szárnyak, elszállnak ők is a szélben puszta határnak. Áll a diófa, és érett kincsei válnak tőle: szellő ha bántja az ágat, buknak a földre. Szaporább kopogás, csörgés támad, ha...

Olvass tovább

Nincs hozzászólás

2018-02-25

Nagy László: Te sem vagy fehérebb

Érzem halántékom kék ütőerének ugrálását, belső dörgését a vérnek. Kint levél se csattan, a világ elhallgat, vadmadár a szívem, valakiért jajgat. Bolygó szemeimmel keseredek érted, ideszívlak hozzám, gyújtva megidézlek. Én lélegzek benned, élsz bennem, te bátor, vagyunk mi egymásnak fölvirágzott sátor. Te sem vagy...

Olvass tovább

Nincs hozzászólás

2018-02-13

Ki viszi át a Szerelmet

Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet Létem ha végleg lemerűlt, ki imád tücsök-hegedűt? Lángot ki lehel deres ágra? Ki feszül föl a szivárványra? Lágy hantú mezővé a szikla- csípőket ki öleli sírva? Ki becéz falban megeredt hajakat, verőereket? S dúlt hiteknek kicsoda állít káromkodásból katedrálist? Létem ha végleg...

Olvass tovább

Nincs hozzászólás

2017-11-17

Nőj, növekedj!

Nőj, növekedj olyan nagyra, mint a kertben a szép olajfa, mint a szegfű, szépülj szépen, szállj, mint sólyom száll az égen, fuss, mint a víz fut a medrében, ugrálj, mint a nyúl a réten. Lábad hasztalan ne járjon, Aki meglát, csodáljon! (Bolgár népköltés - fordította Nagy László) Fotó: Anne Geddes Könyvajánló Nagy László:...

Olvass tovább

Nincs hozzászólás