Címke: vers

2021-03-28

Apokrif

1 Mert elhagyatnak akkor mindenek. Külön kerül az egeké, s örökre a világvégi esett földeké, s megint külön a kutyaólak csöndje. A levegőben menekvő madárhad. És látni fogjuk a kelő napot, mint tébolyult pupilla néma és mint figyelő vadállat, oly nyugodt. De virrasztván a számkivettetésben, mert nem alhatom akkor...
Olvass tovább
Nincs hozzászólás
2019-10-20

Őszi chanson

Paul Verlaine (Tóth Árpád fordítása) Ősz húrja zsong, Jajong, busong A tájon, S ont monoton Bút konokon És fájón. S én csüggeteg, Halvány beteg, Míg éjfél Kong, csak sirok, S elém a sok Tűnt kéj kél. Óh, múlni már, Ősz! hullni már Eresszél! Mint holt  avart, Mit felkavart A rossz...
Olvass tovább
Nincs hozzászólás
2019-07-15

Szabó Lőrinc: Ébredés (részlet)

Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal a réten át; azt hitte, hogy még alszom, mert mikor házam elé ért, elmosolyodott, körülnézett s a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá. Azt hitte, hogy még alszom s megölelt s én mozdulni se mertem, félve,...
Olvass tovább
Nincs hozzászólás
2019-02-16

Egy istenarc van eltemetve bennem

Reményik Sándor: Istenarc Egy istenarc van eltemetve bennem, Tán lét-előtti létem emlék-képe! Fölibe ezer réteg tornyosul, De érzem ezer rétegen alul, Csak nem tudom, mikép került a mélybe. Egy istenarc van eltemetve bennem, Néha magamban látom, néha másban. Néha állok, mint fosztott ág, szegényen, Ha rossz órámban eltűnik...
Olvass tovább
Nincs hozzászólás
2019-01-24

Sík Sándor: Ments meg Uram!

A virágtalan, gyümölcstelen ágtól, A meddőségtől, lanyhaságtól, A naptalan és esőtelen égtől: Ments meg Uram a szürkeségtől! Édes az ifjak méntás koszorúja, Fehér öregek aranyos borúja, Virága van tavasznak, télnek: Ne engedj Uram, koravénnek! Csak attól ments meg, keresők Barátja, Hogy ne nézzek se előre, se hátra. Tartsd...
Olvass tovább
Nincs hozzászólás
2018-10-17

Fésűs Éva: A sündisznócska

Tegnap korán esteledett, Sündisznócska ágyat vetett. Ágyat vetett az avarba, Kicsinyeit betakarta. Fújhat a szél szakadatlan, Melegít a puha paplan. Jó a meleg földi fészek, Aludjatok kis tüskések!   Kövesd Facebook oldalunkat: szepitokmagazin Testvéroldalunk: eletszepitok.hu Instagram...
Olvass tovább
Nincs hozzászólás

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás