Vedd elő egy kiskori képedet. Mondjuk egy óvodáskori mosolygós, pajkosat. Nézd meg alaposan annak a kicsinek az arcát, a tiszta tekintetét, és képzeld el, hogy mit mondanál, mit tanítanál neki ahhoz, hogy megőrizhesse a derűjét, és az életigenlését. Ha hatalmadban állna, biztosan nem engednéd, hogy becsmérelje magát, hogy alárendelődjön, hogy olyan fájdalmakat és elutasítottságot akarjon elviselni, amiket te esetleg már megtapasztaltál. Elmondanád, hogy szeresse és becsülje önmagát. Hogy önmaga érdekében cselekedjen tisztán és erősen. Mondja ki, amit érez, ne hallgattassa el a rossz érzéseit, és merjen bízni a megtapasztalásaiban. Hogy érdekelje a saját élete, a belső világát pedig a maga színeivel fesse meg!
Folytasd… Mi mindent mondhatnál még neki?